Mérlegképes könyvelő (a szak megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 54 3436 03
2. A szakképesítés megnevezése: Mérlegképes könyvelõ (a szak megjelölésével)
Szakok:
a) vállalkozási szak
b) államháztartási szak
c) pénzügyi szak
d) egyéb szervezeti szak
A szakmai bizonyítványban fel kell tüntetni a szak megnevezését is az alábbiak szerint:
Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon)
Mérlegképes könyvelő (államháztartási szakon)
Mérlegképes könyvelő (pénzügyi szakon)
Mérlegképes könyvelő (egyéb szervezeti szakon)
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőben betölthető munkakör, foglalkozás
|
A munkakör, foglalkozás |
|
|
FEOR száma |
FEOR megnevezése |
| 3606 | Számviteli ügyintézõ |
| 1342 | Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató részegység vezetõje |
| 1349 | Egyéb funkcionális tevékenységet folytató részegységek vezetõi |
| 1429 | Egyéb kisszervezetek vezetõi (igazgató, elnök, ügyvezetõ igazgató, menedzser) |
| 2518 | Revizor |
| 2529 | Egyéb gazdasági foglalkozások |
| 2910 | Egyéb magasan képzett ügyintézõk |
| 3619 | Egyéb gazdasági ügyintézõk |
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A mérlegképes könyvelõ a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 150. §-ának (2) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését végzi, a számviteli beszámolót készíti el.
A mérlegképes könyvelõ ellátja a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónál mindazokat a feladatokat, amelyek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartoznak.
A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:
- a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belsõ információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a fõkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítõ feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szerepelõ adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is,
- az elszámolások, a beszámolóban szereplõ adatok jogszerûségének, szabályszerûségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelõ belsõ és külsõ információk elõállítása, szolgáltatása.
A mérlegképes könyvelõ alkalmas
- a gazdálkodó alkalmazottjaként, tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság tagjaként, alkalmazottjaként a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok végzésére, ezen feladatok végzésének irányítására, vezetésére, a beszámoló elkészítésére.
Mérlegképes könyvelõi képesítés szükséges a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok végzését irányító, vezetõ, a számviteli beszámolót készítõ munkakörök betöltéséhez azon gazdálkodónál, ahol a számviteli törvény 151. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján, illetve a számviteli törvényhez kapcsolódó kormányrendeletek elõírásai szerint a gazdálkodó köteles legalább mérlegképes könyvelõi képesítéssel rendelkezõ természetes személyt megbízni, illetve alkalmazni.
Mérlegképes könyvelõi képesítéssel kell rendelkeznie – a számviteli törvény 151. §-ának (1)-(2) bekezdése figyelembevételével – annak a természetes személynek is, aki egyéni vállalkozóként vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság alkalmazottjaként, tagjaként vállalkozás keretében (vállalkozói díj ellenében) irányítja, vezeti a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, elkészíti a beszámolót.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
|
A szakképesítéssel rokon szakképesítések |
|
|
azonosító száma |
megnevezése |
| 55 3436 02 | Számviteli szakügyintézõ |
| 52 3432 04 | Pénzügyi-számviteli ügyintézõ |
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során elõforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:
VÁLLALKOZÁSI SZAKON
1. Jogi ismeretek alkalmazása
A mérlegképes könyvelõ tevékenysége során alkalmazza – a feladatkörével összefüggõ – anyagi és eljárási jogviszonyokat meghatározó hatályos jogforrásokat és azok rendelkezéseit. Részletesen foglalkozik a társasági joggal, a cégtörvénnyel, a szövetkezeti törvénnyel, megismeri a szerzõdésekre vonatkozó polgári jogi elõírásokat, a mûködéshez kapcsolódó jogszabályokat. Tájékozódik az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggõ jogi követelményekrõl. Feladatai végzéséhez megismeri a bírósági végrehajtás szabályait.
Ehhez:
a) átlátja a jogforrások rendszerét, hierarchiáját,
b) tájékozódik az állami szervek rendszerérõl, jogállásáról, hatáskörérõl, valamint illetékességérõl,
c) értelmezi az állami vagyon fogalmát, annak struktúráját, megismeri az állam tulajdonát képezõ vagyonnál a tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon hasznosításának formáit,
d) értelmezi az egyes vállalkozási fajtákra, azok alapítására, átalakulására, megszûnésére vonatkozó általános és speciális szabályokat, a vállalkozás szereplõinek a vállalkozáshoz, és egymáshoz való kapcsolatát, a vállalkozás szervezeti felépítését, továbbá a tulajdonosok vagyoni és személyes jogait,
e) tájékozódik a külföldiek magyarországi befektetéseire vonatkozó jogszabályi rendelkezésekrõl,
f) értelmezi a számviteli törvény alapján az egyéb szervezetre vonatkozó alapvetõ jogszabályi elõírásokat,
g) felismeri az államháztartás szervezeteire vonatkozó alapvetõ jogszabályi elõírásokat,
h) közremûködik a szövetkezetek alapításával, átalakulásával, megszûnésével kapcsolatos tevékenységekben, ismeri a szövetkezet és tagjai közötti vagyoni viszonyokat, az érvényesülõ felelõsségi alakzatokat,
i) értelmezi a bírósági cégnyilvántartás és a cégek törvényességi felügyeletének fontosabb szabályait,
j) megkülönbözteti az egyes jogalanyokat, a tulajdonjog tárgyát, tartalmát, formáit, továbbá a szerzõdések fajtáira, kötésére, érvényességére, következményeire vonatkozó alapvetõ jogszabályi követelményeket,
k) tájékozódik az áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó alapvetõ jogszabályi rendelkezésekrõl, a fontosabb külkereskedelmi szerzõdéstípusokról,
l) felismeri a tisztességtelen piaci magatartások fajtáit, a tilalmak megszegésének esetében a jogkövetkezményeket,
m) tájékozódik az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására, az értékpapírtõzsdére vonatkozó alapvetõ jogszabályi rendelkezésekrõl,
n) értelmezi a Munka Törvénykönyvének fontosabb szabályait, a társadalombiztosítással kapcsolatos fizetési kötelezettségeket, a társadalombiztosítási ellátásokat, a felelõsségi szabályokat,
o) büntetõjogi és szabálysértési ismeretei alapján felismeri az egyes gazdasági és vagyon elleni bûncselekményeket és szabálysértéseket,
p) tájékozódik a csõdeljárás, a felszámolási eljárás, a végelszámolás jogszabályi elõírásairól,
q) megismeri az államigazgatási eljárás fontosabb szabályait.
2. Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása
A mérlegképes könyvelõ a hatályos jogszabályok ismeretében végzi a vállalkozások alapításával, átalakulásával, megszûnésével kapcsolatos gazdálkodási feladatokat, részt vesz azok végrehajtásában, a vállalkozási döntések elõkészítésében, várható hatásainak szakszerû feltárásában.
Ehhez:
a) rendelkezik az alapvetõ mikro- és makroökonómiai ismeretekkel, felismeri a piac szerepét, a piaci rendszereket, az árak szerepét, az árszabályozás lehetõségeit, a fogyasztói döntésbefolyásolás eszközeit,
b) megismeri a vállalkozás elemeit, a vállalkozás struktúráját, a vállalkozás környezetét, minõsíti a gazdasági folyamatokat a sajátosságok bemutatásával,
c) tájékozódik a vállalkozás stratégiája kidolgozásának szempontjairól, továbbá a vállalkozás stratégiájáról és megismeri a vezetõi döntéseket megalapozó információkat,
d) használja az alapvetõ matematikai, statisztikai módszereket (statisztikai alapelvek, becslések, valószínûség-számítás, ezekhez a számítógép használata),
e) felismeri az üzletpolitika alakulására, alakítására ható tényezõket,
f) részletesen áttekinti a vállalati struktúra kialakításának lehetõségeit, a kis- és középvállalkozások, a nonprofit szervezetek jellemzõit,
g) részt vesz a vállalati marketingstratégia kidolgozásában,
h) megismeri a humánpolitika, a munkaerõ-gazdálkodás, a munkabér-gazdálkodás feladatait,
i) átlátja a vállalkozási rendszerek felépítését,
j) átlátja a vezetés lényegét, szerepét, funkcióit, a vezetõ-beosztott kapcsolatból, illetve a feladatellátásból adódó vezetõi tevékenységeket és az emberek, a munkacsoportok vezetésbõl adódó feladatokat,
k) tájékozódik a készletgazdálkodással, a forgóeszközökkel, a tárgyi eszközökkel kapcsolatos feladatokról, a költséggazdálkodásról,
l) felismeri a számviteli szakember szerepét a vezetésben.
3. Pénzügyi ismeretek alkalmazása
A mérlegképes könyvelõ a hatályos jogszabályok ismeretében ellátja a gazdálkodó szervezet alapításával, mûködõképességének fenntartásával, átalakulásával és megszûnésével kapcsolatos pénzügyi feladatokat.
Ehhez:
a) átlátja a makro- és mikroszintû pénzügyi rendszert, a monetáris irányítás eszköz- és intézményrendszerét, a nemzetközi pénzügyi intézményrendszert, az államháztartás rendszerét, a rendszer egyes elemeinek feladatait, a feladatok teljesítésének a gazdálkodó szervezet tevékenységeire gyakorolt hatásait,
b) alkalmazza a belföldi és a nemzetközi pénzforgalom lebonyolításának különbözõ módozatait, számol a bankszolgáltatások igénybevételének lehetõségeivel, ennek érdekében ismerve a váltócselekményeket, a lízingügyleteket, a faktorálás és a forfaitírozás mûveletét önállóan látja el feladatát,
c) értelmezi a valuta- és a devizarendszert, definiálja a valuta- és devizaárfolyam fogalmát, típusait, funkcióit, végzi az árfolyamszámítással kapcsolatos mûveleteket,
d) pénzügyi számításokat végez a pénzpiac (a tõkepiac) mûködésének, az értékpapírpiac tárgyát képezõ áruknak, a pénz- és tõkepiaci ügyletek fõbb típusainak ismeretében,
e) értelmezi az adóhatóságok és az adóalanyok jogait és kötelezettségeit, ellátja az adókötelezettségek – különösen a bejelentés, nyilatkozattétel, bevallás, adó- és adóelõleg-fizetés, bizonylatkiállítás és -megõrzés, nyilvántartás vezetés, adatszolgáltatás, adólevonás és adóbevallás – teljesítésével és ellenõrzésével kapcsolatos feladatokat,
f) az adóhatósági ellenõrzés, valamint az önellenõrzés folyamatának, jogkövetkezményeinek ismeretében önállóan végzi munkáját,
g) tájékozódik az adóigazgatási eljárás szabályairól,
h) alkalmazza a személyi jövedelemadó, társasági adó és osztalékadó, egyéb fizetési kötelezettségek és társadalombiztosítási kötelezettségek megállapításának szabályait, ellátja a gazdálkodók ez irányú kötelezettségének teljesítésére, a teljesítés irányítására és ellenõrzésére vonatkozó feladatokat,
i) ismeri a forgalomhoz kapcsolódó adókkal, különösen az általános forgalmi adóval, a jövedéki adó és fogyasztási adóval kapcsolatos normákat, ellátja a kapcsolódó kötelezettségek önálló teljesítésére, illetve a teljesítés irányítására, ellenõrzésére vonatkozó feladatokat,
j) elvégzi a helyi adók teljesítésével összefüggõ feladatokat,
k) a vám, az illeték és a támogatások rendszerének átfogó ismeretében megállapítja az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket,
l) a hosszú távú befektetési döntésekkel kapcsolatos számításokat elvégzi, ezek ismeretében javaslatot tesz az optimális kiválasztására,
m) meghatározza a belsõ és a külsõ finanszírozási forrásokat, az ezekkel kapcsolatos döntésekhez szükséges elemzéseket, számításokat, a külsõ finanszírozási források megszerzésével kapcsolatos dokumentációkat elkészíti,
n) az üzletfinanszírozási tervek összeállításához, a tervek elkészítéséhez, a tervek alapján likviditási elemzésekhez szükséges adatokat összegyûjti és az elemzés során ezeket felhasználja,
o) átlátja az üzleti tervvel, a pénzügyi tervezéssel, a hosszú távú pénzügyi tervezéssel, beruházáspolitikával, a pénzügyi forrásokkal, azok terheivel összefüggõ feladatok teljesítését, követelményeit,
p) az adótervezés, az adóminimalizálás követelményeit szem elõtt tartva végzi feladatát,
q) értelmezi a cash flow adatainak hasznosítási módszereit.
4. Számvitel és elemzés
A mérlegképes könyvelõ a hatályos jogszabályok ismeretében szakszerûen alkalmazza a gazdálkodó szervezet alapításával, folyamatos mûködésével, átalakulásával, az általa eszközölt különféle befektetéseikkel, a gazdálkodó szervezet lehetséges megszûnési formáival kapcsolatos beszámolókészítési, könyvvezetési, és az ezekhez kapcsolódó elemzési ismereteket.
Ehhez:
a) értelmezi a számviteli szabályozás célját és szintjeit:
- törvény, kormányrendelet, standardok, számviteli alapelvek, számviteli politika,
- nemzetközi követelmények, EU-irányelvek,
- az IAS-ek szerepe, jelentõsége, használata,
b) alkalmazza az adatok rögzítésének rendszerét az egyszeres, a kettõs könyvvitel rendszerében, érvényesíti a bizonylatolás követelményeit,
c) átlátja a vállalkozók beszámolóinak sajátosságait, az ebbõl adódó általános és sajátos követelményeket a könyvviteli rendszerekkel szemben,
d) alkalmazza a számviteli törvény elõírásait, érvényesíti a számviteli alapelveket,
e) szabatosan meghatározza az egyes eszközök és az egyes források fogalmát, azok csoportosítását, nyilvántartását, helyét a mérlegben, azok értékelését, az értékelés alátámasztását, bizonylatolását, külsõ és belsõ információit és kapcsolatát a kiegészítõ melléklettel; eleget tesz a bizonylati, nyilvántartási kötelezettségeknek; felismeri és elemzi a gazdasági eseményeknek, az értékelésnek a mérlegre, az eredménykimutatásra gyakorolt hatását; a vonatkozó belsõ szabályzatokkal szembeni követelmények ismeretében elkészíti azokat,
f) átlátja a gazdasági eseményeket, azok csoportosítását, könyvelését, bizonylatolását, nyilvántartását, a gazdasági események mérlegre és eredménykimutatásra gyakorolt hatását,
g) alkalmazza az eredménymegállapítás módszereit, definiálja az eredménykategóriákat, és értelmezi az eredmény-kimutatás információit, minõsítési kritériumait,
h) szakszerûen megállapítja a vállalkozás pénzügyi eredményét az egyszeres könyvvitelt vezetõknél,
i) definiálja a bevétel, az árbevétel, a költség és a ráfordítás fogalmát és csoportosítja azokat, ismerteti ezek elszámolásának feltételeit, bizonylatolását, az eredmény-elszámoláshoz szükséges külsõ és belsõ információkat, a kiegészítõ melléklettel való kapcsolatukat, szabályszerûen könyveli és bizonylatolja a gazdasági eseményeket,
j) jellemzi a beszámolók egyes részeinek felépítését, felismeri szerkezetének, a részek egymással való kapcsolatának összefüggéseit,
k) megismeri az alapítás, az átalakulás, a felszámolás, a végelszámolás sajátos számviteli feladatait,
l) pontosan meghatározza a vezetõi információt alátámasztó számvitel feladatait, ismeri a vezetõi számvitellel szemben támasztott követelményeket, a vezetõi számvitel kialakításának lehetõségeit,
m) elvégzi az ellenõrzés, az önellenõrzés megállapításainak könyvviteli elszámolását, az elszámolás bizonylatolását,
n) a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség teljesítésének követelményeinek, az összevont (konszolidált) beszámoló tartalmának ismeretében összeállítja a konszolidált beszámolót,
o) elemzi a belsõ és külsõ információs rendszer adatait,
p) elemzi a termelést, a tárgyi eszközökkel való gazdálkodást, a készletgazdálkodást és minõsíti a követeléseket,
q) alkalmazza az eredményelemzés, a költség- és önköltségelemzés módszereit esettanulmányok alapján, valamint a fedezeti költségszámítás módszereit, az önköltség megállapításának módszereit, elemzi a teljesítményeket,
r) alkalmazza a controlling ismereteit és módszereit,
s) meghatározza a beszámolóból számítható mutatókat, önállóan elemzi, a gazdaságossági számításokat értékeli,
t) elemzi a casch flow-t.
5. Számvitelszervezés
A mérlegképes könyvelõ ismeri a korszerû számítástechnikai megoldásokat, azokat képes alkalmazni a gyakorlatban is.
A mérlegképes könyvelõ a hatályos jogszabályok ismeretében megfogalmazza a vállalkozások szervezési feladataival kapcsolatos igényeket, ismeri az elszámolási rendszerek megszervezésével kapcsolatos követelményeket, kiválasztja az adott informatikai feladatok megoldására rendelkezésre álló módszer- és eszközrendszerbõl a legalkalmasabbakat. Részletesen ismeri a számviteli adatokat felhasználó külsõ és belsõ információs rendszereket, azok megszervezését, mûködtetését, a számviteli szakember feladatait, aki az információs rendszerek tervezõje, menedzsere, értékelõje.
Ehhez:
a) elõállítja és feldolgozza a számviteli információkat hagyományos és korszerû eszközökkel,
b) felismeri a számviteli információs rendszer jellemzõit és modelljeit,
c) átlátja a fõkönyvi rendszer jellemzõit és mûködését,
d) értelmezi az eszközrendszer, a készletrendszer, a pénzügyi rendszer, a munkaügyi rendszer jellemzõit, átlátja az értékesítési, a termelési, a készletgazdálkodási, a tárgyieszköz-gazdálkodási, a pénzgazdálkodási, a munkaerõ és bérgazdálkodási feladatokat, a számviteli alrendszerek célját, helyét, jellemzõ folyamatait, az elszámolási dokumentumokat, a nyilvántartásokat, a vezetõi információs igényeket, az adatfeldolgozási lehetõségeket,
e) megismeri a termelési rendszer jellemzõit és mûködtetését,
f) a számítógépes számviteli adatfeldolgozás módszertanának ismeretében megkülönbözteti a számítógépes rendszerek jellemzõit.
6. Ellenõrzés
A mérlegképes könyvelõ a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a vállalkozások mûködésének ellenõrzésére, a belsõ ellenõrzés szervezésére, irányítására, végrehajtására. Az ellenõrzési feladatok ellátása érdekében ismeri az Európai Unió
- ellenõrzéssel foglalkozó intézményrendszerének felépítését, s az egyes szervezeti egységek feladatait,
- a korszerû ellenõrzési irányelvek tartalmát,
- a modern ellenõrzési (fõként a támogatásoknál alkalmazott) módszerek alapvetõ jellemzõit,
- területén várható harmonizációs jellegû intézkedések lényegét.
Ellenõrzi a tulajdonosi, a szakértõi jellegû, a számviteli tevékenységet, vizsgálja a szabályszerûséget, értékeli a vizsgált szervezet tevékenységét, a tevékenységi folyamatokat, és javaslatot készít a hibák kijavítására.
Ehhez:
a) meghatározza az ellenõrzés fogalmát, tartalmát és rendszerét,
b) alkalmazza az ellenõrzés általános módszertanát és eszközeit (követelmények, tényhelyzet megismerésének általános és konkrét eszközei, az ellenõrzés logikai eszközei), képes megszervezni az ellenõrzést (vizsgálat elõkészítése, helyszíni vizsgálat, megállapítások írásba foglalása, realizálása), ismeri az ellenõrzéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,
c) ismeri a belsõ ellenõrzés formáit (vezetõi ellenõrzés, munkafolyamatokba épített ellenõrzés, függetlenített belsõ ellenõrzés), feladatait, eszközeit, követelményrendszerét és fajtáit,
d) ismeri a belsõ szabályozás rendszerét, a tervezés rendszerét és a pénzellátást,
e) ismeri a készletgazdálkodás, a tárgyi eszközökkel való gazdálkodás, a vagyonvédelem ellenõrzési feladatait,
f) ismeri a felügyelõ bizottsági ellenõrzés, a könyvvizsgálói ellenõrzés lényegét,
g) ismeri a készpénzforgalom, a piaci tevékenység, a mûszaki fejlesztési tevékenység, a termelõ és az áruforgalmi tevékenység, a költséggazdálkodás, a létszám- és bérgazdálkodás, az értékesítési tevékenység, a vagyonvédelem, az éves beszámoló ellenõrzésével kapcsolatos feladatokat,
h) ismeri a könyvvizsgálattal összefüggõ alapvetõ kérdéseket, beleértve a könyvvizsgáló adatokkal való ellátását is,
i) értékeli, felhasználja, hasznosítja a könyvvizsgálat megállapításait,
j) ismeri a külsõ ellenõrzés egyéb formáit: ÁSZ, KEHI, APEH, Vámhatóság stb.,
k) ismeri az ellenõrzés, a belsõ audit kapcsolatát.
ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZAKON
1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek alkalmazása
A mérlegképes könyvelõ a hatályos jogszabályok ismeretében végzi a gazdálkodási feladatokat, részt vesz azok végrehajtásában, a döntések elõkészítésében, várható hatásainak szakszerû feltárásában. Ellátja az államháztartás szervezetei mûködõképességének fenntartásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat.
Ehhez:
a) átlátja az államháztartás sajátosságait, az állami feladatok és az államháztartás kapcsolatát, alrendszereit, jellemzi azokat,
b) felismeri az államháztartás alrendszerei és a központi költségvetés kapcsolatát,
c) definiálja a központi költségvetés fogalmát,
d) ismeri a központi költségvetés tartalmát, szerkezetét, átlátja a központi költségvetéshez kapcsolódó hatásköröket és feladatokat,
e) jellemzi a központi költségvetés elkészítésének szakaszait,
f) átlátja a központi költségvetés tervezési feladatait,
g) felismeri a helyi önkormányzatok feladatai és költségvetése kapcsolatát, jellemzi a sajátos önkormányzati bevételek és kiadások tervezési feladatait,
h) értelmezi és alkalmazza a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályokat,
i) tájékozódik a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok költségvetésérõl,
j) közremûködik a költségvetési szerv alapításában, megszüntetésében,
k) csoportosítja a költségvetési szerveket,
l) megismeri a költségvetési szerv tevékenységét,
m) felismeri a Magyar Államkincstár, az Államadósságkezelõ Központ feladatait a központi költségvetés végrehajtásában, átlátja az Államkincstár bankszámla-vezetési és szolgáltatási feladatait,
n) megismeri az elemi költségvetés tartalmát, átlátja szerkezetét,
o) tervezi a részletes kiadási és bevételi elõirányzatokat,
p) végrehajtja a költségvetéshez kapcsolódó feladatokat [figyelembe véve az elõirányzatok módosításának szabályait, a bankszámlák (keretszámlák) rendszerét, a pénzellátás (finanszírozás) rendszerét, a Magyar Államkincstár szerepét a pénzellátásban],
q) beszedi a különféle bevételeket, teljesíti a kiadásokat,
r) gazdálkodik a vagyonnal (kincstári vagyon, önkormányzatok vagyongazdálkodása, tárgyieszköz-gazdálkodás, gazdálkodás a befektetett pénzügyi eszközökkel, készletgazdálkodás),
s) gazdálkodik a munkaerõvel és a személyi juttatásokkal.
2. Számvitel, elemzés, ellenõrzés
A mérlegképes könyvelõ a hatályos jogszabályok ismeretében szakszerûen alkalmazza az államháztartás szervezetei alapításával, folyamatos mûködésével, átalakulásával, a lehetséges megszûnési formáival kapcsolatos beszámolókészítési, könyvvezetési, és az ezekhez kapcsolódó elemzési ismereteket.
Alkalmas az államháztartás szervezetei mûködésének ellenõrzésére, a belsõ ellenõrzés szervezésére, irányítására, végrehajtására. Ellenõrzi a szakértõi jellegû és a számviteli tevékenységet, vizsgálja a szabályszerûséget, értékeli a vizsgált tevékenységet, a tevékenységi folyamatokat, és javaslatot készít a hibák kijavítására.
Ehhez:
a) megismeri a beszámolási kötelezettség, a könyvvezetési kötelezettség sajátosságait,
b) érvényesíti a számviteli alapelveket,
c) ellátja a számviteli politikához kapcsolódó sajátos feladatokat,
d) megismeri a költségvetési beszámoló tartalmát,
e) ellátja a költségvetési beszámoló összeállításához kapcsolódó feladatokat,
f) megismeri a könyvviteli mérleg tartalmát, felépítését, az eszközök és források csoportosításának sajátosságait,
g) érvényesíti az eszközök és források sajátos értékelési szabályait,
h) megismeri az eszközök sajátosságait, és figyelembe veszi az állományváltozások csoportosításakor,
i) alkalmazza az állományi és a forgalmi számlákat,
j) felismeri a befektetett eszközök egyes csoportjaihoz kapcsolódó sajátos gazdasági mûveleteket,
k) könyveli az eszközökhöz kapcsolódó gazdasági mûveleteket, megismeri azok bizonylatait,
l) megjeleníti az egyes eszközféleségekkel kapcsolatos információkat a költségvetési beszámoló mellékleteiben és a mérlegjelentésben,
m) megismeri a források sajátosságait, a saját tõke növekedésének és csökkenésének jogcímeit,
n) felismeri a tartalékok szerepét, fajtáit, elvégzi a kapcsolódó sajátos nyilvántartási feladatokat,
o) felismeri a forrásokhoz kapcsolódó sajátos gazdasági mûveleteket,
p) könyveli a forrásokhoz kapcsolódó gazdasági mûveleteket, megismeri azok bizonylatait,
q) megjeleníti a tartalékokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos információkat a költségvetési beszámolóban és a mérlegjelentésben,
r) megismeri a pénzforgalmi jelentés tartalmát,
s) átlátja a pénzforgalmi jelentés adatainak és a költségvetési beszámoló más mellékletei adatainak kapcsolatát,
t) felismeri a pénzforgalmi jelentés jellemzõ pénzforgalom nélküli adatait,
u) pénzmaradvány kimutatást, elõirányzat-maradvány kimutatást készít,
v) összeállítja az eredménykimutatást,
w) meghatározza a kiegészítõ melléklet sajátos számszaki információit,
x) szövegesen értékeli a kiegészítõ mellékletet,
y) ellátja az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó általános elemzési feladatokat,
z) elemzi az intézményi gazdálkodás egyes területeinek sajátosságait,
aa) a tartalékokhoz kapcsolódóan elemzési feladatokat végez,
bb) elemzi a munkaerõ-gazdálkodást,
cc) elemzi a tárgyieszköz-gazdálkodást,
dd) értelmezi az államháztartás egyes alrendszereinek ellenõrzésére vonatkozó szabályozásokat,
ee) osztályozza az ellenõrzéseket,
ff) ellenõrzési feladatokat lát el (a tevékenység szabályozottságának ellenõrzése, a tevékenység hatékonyságának ellenõrzése, a tervezés, az elszámolás, a beszámolás ellenõrzése),
gg) ellenõrzi a kiemelt (jellemzõ) gazdálkodási feladatokat.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
A) Mérlegképes könyvelõ (vállalkozási szakon) szakmai képzésben részt vehet az, aki
a) érettségi vizsgával és pénzügyi, számviteli, pénzügyi-számviteli banki, biztosítási, vállalkozási ügyintézõi, vagy képesített könyvelõi, vagy banki, biztosítási, pénzügyi tanácsadó, pénzügyi-számviteli szakellenõr szakmai képesítéssel, valamint 2 év pénzügyi, számviteli területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlattal,
b) érettségi vizsgával és pénzügyi, számviteli, banki szakügyintézõi szakmai képesítéssel, valamint 1 év pénzügyi, számviteli területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlattal,
c) nem szakirányú egyetemi vagy fõiskolai szintû végzettséggel rendelkezik.
Szakmai vizsgára bocsátható:
Mérlegképes könyvelõ (vállalkozási szakon) szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki az „V. Egyéb tudnivalók” címû részben elõírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képzõ intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.
Mérlegképes könyvelõ (vállalkozási szakon) szakmai vizsgára bocsátható – az „V. Egyéb tudnivalók” címû részben elõírt szakmai képzésben való részvétel nélkül is – az a jelölt, aki
1. a 2002/2003. tanévtõl kezdõdõen szakirányú egyetemi vagy fõiskolai alapképzésben az R. 11. számú melléklete IV. részének 2. A) pontjában elõírt vizsgatantárgyak mindegyikének szakmai követelményeit elsajátította, és ezen tantárgyak szakmai követelményeibõl sikeresen vizsgázott, és ezt okirattal igazolja, vagy
2. szakirányú egyetemi vagy fõiskolai alapképzésben – függetlenül az alapképzés idõszakától – az R. 11. számú melléklete IV. részének 2. A) pontjában elõírt vizsgatantárgyak közül legalább 3 tantárgy szakmai követelményeit elsajátította, ezen tantárgyak szakmai követelményeibõl sikeresen vizsgázott, és ezt okirattal igazolja, vagy
3. fõiskolai és/vagy egyetemi szakirányú továbbképzésben vett részt, és annak sikeres elvégzését okirattal igazolja, függetlenül a továbbképzés idõszakától.
E rendelet 11. számú melléklete alkalmazása során szakirányú egyetemi vagy fõiskolai alapképzésnek, illetve egyetemi vagy fõiskolái továbbképzésnek tekinthetõ az, amikor a jelöltet a képzés során különbözõ tantárgyak keretében az R. 11. számú melléklete IV. részének 2. A) pontjában elõírt vizsgatantárgyak közül legalább 3 tantárgy szakmai követelményeinek megfelelõen oktatták, és a jelölt ezen tantárgyak szakmai követelménye teljesítésébõl – eredményes – gyakorlati jegyet szerzett, vagy kollokviumot, szigorlatot tett.
B) Mérlegképes könyvelõ (államháztartási, pénzügyi vagy egyéb szervezeti szakon) szakmai képzésben részt vehet az, aki mérlegképes könyvelõ (vállalkozási szakon) szakképesítéssel rendelkezik.
Mérlegképes könyvelõ (államháztartási, pénzügyi vagy egyéb szervezeti szakon) szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki az „V. Egyéb tudnivalók” címû részben elõírt további szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képzõ intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.
C) Mérlegképes könyvelõ (vállalkozási szakon) szakma képzésben részt vehet az A) pontban foglaltakon túl az is, aki
a) mérlegképes könyvelõ [a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. Rendelet) szerint államháztartási, pénzügyi területen, a nyilvántartásba vételnél figyelembe vett] szakképesítéssel rendelkezik, illetve
b) 1978. január 1-je és 1995. december 31-e között árszakértõi képesítést igazoló oklevelet, bizonyítványt kapott.
Mérlegképes könyvelõ (vállalkozási szakon) szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki az „V. Egyéb tudnivalók” címû részben elõírt szakmai képzésben részt vett, a pénzügyi ismeretek, a számvitel és elemzés tantárgyaknál a minimális óraszámot és a képzõ intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.
D) Mérlegképes könyvelõ (államháztartási szakon) szakmai képzésben részt vehet a B) pontban foglaltakon túl az is, aki mérlegképes könyvelõ (Korm. Rendelet szerint pénzügyi területen, a nyilvántartásba vételnél figyelembe vett) szakképesítéssel rendelkezik.
Mérlegképes könyvelõ (államháztartási szakon) szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki az „V. Egyéb tudnivalók” címû rész 2. pontjában elõírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képzõ intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.
2. A szakmai vizsga részei
A képzõ intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elõ, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetõk figyelembe.
A) Mérlegképes könyvelõ (vállalkozási szakon)
A szakmai vizsga tantárgyai és a gyakorlati-írásbeli vizsgák idõtartamai:
| 1. Gazdasági és vezetési ismeretek gyakorlati-írásbeli | 180 perc |
| 2. Jogi ismeretek szóbeli | |
| 3. Pénzügyi ismeretek gyakorlati-írásbeli | 180 perc |
| 4. Pénzügyi ismeretek szóbeli | |
| 5. Számvitel és elemzés gyakorlati-írásbeli | 300 perc |
| 6. Számvitel és elemzés szóbeli | |
| 7. Számvitelszervezés gyakorlati-írásbeli | 180 perc |
| 8. Ellenõrzés gyakorlati-írásbeli | 300 perc |
| 9. Ellenõrzés szóbeli |
A felsorolás egyben a vizsgák kötelezõ sorrendjét is jelenti. A jelölt a soron következõ vizsgára csak akkor bocsátható, ha a sorban azt megelõzõ vizsgát sikeresen (gyakorlati-írásbeli vizsga esetén legalább 60%-os szinten) teljesítette.
B) A további (államháztartási, pénzügyi, egyéb szervezeti) szakokon
A szakmai vizsga tantárgyai és a gyakorlati-írásbeli vizsgák idõtartamai:
| 1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek gyakorlati-írásbeli | 300 perc |
| 2. Gazdasági és pénzügyi ismeretek szóbeli | |
| 3. Számvitel, elemzés, ellenõrzés gyakorlati-írásbeli | 300 perc |
| 4. Számvitel, elemzés, ellenõrzés szóbeli |
A felsorolás egyben a vizsgák kötelezõ sorrendjét is jelenti. A jelölt a soron következõ vizsgára csak akkor bocsátható, ha a sorban azt megelõzõ vizsgát sikeresen (gyakorlati-írásbeli vizsga esetén legalább 60%-os szinten) teljesítette.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Állam- és jogtudományi felsõfokú iskolai végzettséggel rendelkezõ jelöltek mentesülnek a Jogi ismeretek vizsga alól, ha jogi végzettségüknek megfelelõ munkakört látnak el.
Az adótanácsadó vagy pénzügyi tanácsadó szakképesítéssel rendelkezõk mentesülnek a Jogi ismeretek vizsga letétele alól, ha okirattal igazolják, hogy tanácsadó szakképesítésüknek megfelelõ munkakörben (pl. vállalkozóként) dolgoznak.
A szakirányú egyetemi vagy fõiskolai (okleveles közgazdász, közgazdász) alapképzésben résztvevõk – a Számvitel és elemzés gyakorlati-írásbeli vizsga kivételével mentesülnek az egyes tantárgyak vizsgái alól, ha okirattal igazolják, hogy a számvitel és elemzés tantárgyon kívül a többi tantárgy szakmai követelményeibõl sikeresen vizsgáztak. Az igazoló okirat elfogadásának feltételeit, formáját a pénzügyminiszter közleményben határozza meg.
5. A szakmai vizsga értékelése
A) Mérlegképes könyvelõ (vállalkozási szakon)
A szakmai elméleti vizsga értékelése:
A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgarészen mind a négy tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.
A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész négy tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végzõdik, akkor a 3. Számvitel és elemzés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.
Felmentés esetén a szakmai elmélet osztályzatát a szakirányú egyetemi vagy fõiskolai alapképzés keretében tanult, és a mérlegképes könyvelõi szakképesítés szakvizsgáinál a felmentés alapjául szolgáló tantárgyak – leckekönyvvel igazolt – érdemjegyeinek átlagaként kell számítani.
A szóbeli vizsgarész alól felmentett jelölt elméleti osztályzataként a szakirányú felsõfokú iskola záróvizsgájának osztályzatát kell szerepeltetni a bizonyítványban.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:
A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind az öt gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.
A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért – a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott – érdemjegyek átlaga.
A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.
Amennyiben csak Számvitel és elemzés tantárgyból tesz gyakorlati-írásbeli vizsgát a jelölt, akkor annak érdemjegyét kell szakmai gyakorlati osztályzatként szerepeltetni a bizonyítványban.
A szakmai vizsga értékelése:
A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.
Pénzügyi ismeretek, valamint Számvitel és elemzés tantárgyakból a gyakorlati-írásbeli vizsga az egy éven belül letett szóbeli vizsgáig érvényes. Ha ezen idõpontig a jelölt nem tesz az adott tantárgyból szóbeli vizsgát, úgy a sikeres gyakorlati-írásbeli vizsgát meg kell ismételnie.
A többi tantárgy gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az elsõ gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétõl számítva 4 éven belül ismételhetõ, ezt követõen az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.
B) A többi (államháztartási, pénzügyi, egyéb szervezeti) szakon, ideértve az 1. pont C)-F) alpontjai szerinti szakokat is
A szakmai elméleti vizsga értékelése:
A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgarészen mind a két tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.
A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész két tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öttizedre végzõdik, akkor a 2. Számvitel, elemzés, ellenõrzés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:
A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a két gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.
A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért – a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott – érdemjegyek átlaga. Amennyiben az átlag öttizedre végzõdik, akkor a 2. Számvitel, elemzés, ellenõrzés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.
A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.
A szakmai vizsga értékelése:
A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.
A gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgák az elsõ gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétõl számítva 4 éven belül ismételhetõk, ezt követõen az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.