Mérlegképes könyvelő (a szak megjelölésével) szakképesítés  szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 344 07

2. A szakképesítés megnevezése: Vállalkozási mérlegképes könyvelő

A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető  munkakör, foglalkozás

FEOR száma FEOR megnevezése A szakképesítés-ráépüléssel betölthető munkakör(ök)
3614 Számviteli ügyintéző Számviteli ügyintéző
Analitikus könyvelő
Főkönyvi könyvelő
Készlet- és anyagnyilvántartó
3611 Pénzügyi ügyintéző Pénzügyi ügyintéző
Bérszámfejtő
Pénztáros
Számlaellenőr
4114 Adatrögzítő, kódoló Adatrögzítő
4121 Könyvelő (analitikus) Analitikus könyvelő
4122 Bérelszámoló Bérelszámoló
4131 Készlet és anyagnyilvántartó Készlet- és anyagnyilvántartó
1411* Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató egység vezetője Számviteli egység vezetője
2513* Könyvvizsgáló, könyvelő, könyvszakértő Könyvelő
2514* Kontroller Kontroller, belső ellenőr
2521* Szervezetirányítási elemző, szervező Szervezetirányítási vezető

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. §-ának (2) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését végzi, számviteli beszámolót készít.

Ellátja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónál mindazokat a feladatokat, amelyek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartoznak.

Kialakítja a számviteli politikát, a könyvviteli elszámolás, a beszámoló készítés rendszerét, módszerét ideértve a belső információs rendszer kialakítását is.

Ellátja a számlarendhez, a könyvvezetéshez, valamint a beszámoló készítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatokat. Biztosítja a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítását, szolgáltatását, az elszámolások, az adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságát a számviteli alapelvek betartásával.

Elvégzi a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat a gazdálkodó alkalmazottjaként, tagjaként, egyéni vállalkozóként, vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság tagjaként, illetőleg alkalmazottjaként.

A mérlegképes könyvelõ képes:

közreműködni az összevont (konszolidált) beszámoló összeállításában, a feladatok elvégzéséhez szükséges jogszabályokat alkalmazni, a pénzforgalommal összefüggő feladatokat ellátni, a befektetési és finanszírozásai pénzügyi döntéseket előkészíteni, lebonyolítani, megítélni a vállalkozás pénzügyi helyzetét, alkalmazni az adójogszabályokat, összeállítani az adóbevallást és ellátni az adóbevalláshoz kapcsolódó adóellenőrzéssel összefüggő feladatokat, alkalmazni a számviteli törvény előírásait, összeállítani a vállalkozás számviteli politikáját és az egyéb előírt számviteli szabályzatokat, valamint a vállalkozás számlarendjét, a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat vezetni, összeállítani a vállalkozás beszámolóját, üzleti jelentését, alkalmazni a sajátos értékelési előírásokat, kialakítani a vállalkozás költség elszámolási rendszerét, ellátni az alapítással, átalakulással, felszámolással és végelszámolással kapcsolatos számviteli feladatokat, munkája során használni a számítógépes programcsomagokat, közreműködni a főkönyvi és az analitikus nyilvántartási rendszer, alrendszerek információs rendszerének kialakításában, vizsgálni a vállalkozás működését, az ok-okozati összefüggések feltárását, elemezni az erőforrásokkal való gazdálkodást, részt venni a tulajdonosi és belső ellenőrzési feladatok ellátásban.

A tananyag egységei, azok célja, tartalma és terjedelme:

Jogi feladatok a gyakorlatban modul – 10773-12

Célja:

  • Különbséget tesz a különböző polgári jogi jogalanyok között; meghatározza a tulajdonjog tárgyát, tartalmát, formáit
  • A főbb kötelem-keletkeztető tényekre, a szerződést biztosító mellékkötelezettségekre, a gazdaságban gyakrabban előforduló nevesített szerződéstípusokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések ismeretében végzi munkáját
  • Alkalmazza az egyes természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli egyéb szervezetekre, azok alapítására, működésére, átalakulására, megszűnésére vonatkozó releváns jogszabályokat
  • Alkalmazza a társaságok tagjainak és/vagy részvényeseinek a társasághoz és egymáshoz való kapcsolatát szabályozó, a társaságok szervezeti felépítését meghatározó, továbbá a tulajdonosok vagyoni és személyes jogait meghatározó rendelkezéseket
  • Alkalmazza a Magyarország határán átnyúló gazdasági együttműködések releváns szabályait
  • Alkalmazza a külföldiek magyarországi befektetéseire vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket
  • Alkalmazza a cégnyilvántartás, cégnyilvánosság releváns szabályait
  • Alkalmazza a csődeljárás, a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás jogszabályi előírásait
  • Felismeri az egyes gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket és szabálysértéseket
  • Felismeri a pénzmosásra utaló adatot, tényt, körülményt az e szempontból gyanús ügyletek lebonyolításával kapcsolatos fontosabb eljárási szabályoknak megfelelően
  • Átlátja az államháztartás szervezeteire vonatkozó alapvető jogszabályi előírásokat
  • Átlátja a jogharmonizációs folyamat lényegét, az Európai Uniós és a hazai jogforrások rendszerét, hierarchiáját, az Európai Uniós és a hazai jogforrások egymáshoz való viszonyát
  • Átlátja az állami, önkormányzati szervezetrendszert, az egyes szervek jogállását, hatáskörét, illetékességét
  • Átlátja az Európai Unió legfontosabb intézményeinek rendszerét, azok jogállását, hatáskörét
  • Alkalmazza és betartja a korrupció elleni védekezésre vonatkozó szabályokat
  • Alkalmazza a Munka Törvénykönyvében foglaltakat, alkalmazza a megbízásos, a vállalkozási jogviszonyra és a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat
  • Betartja a társadalombiztosításra vonatkozó szabályokat
  • Betartja a tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó előírásokat

Tartalma:

  • Az egyes polgári jogi jogalanyok (természetes személy, a jogi személyek)
  • A tulajdonjog formái, tárgya, tartalma, a használati jogok és azok jellemzői
  • Főbb kötelem-keletkeztető tények (szerződés, szerződésen kívüli károkozás, a jogalap nélküli gazdagodás), a szerződést biztosító mellék-kötelezettségek rendszere és az egyes mellék-kötelezettségek jellemzői
  • Egyes nevesített szerződések adás-vételi, bérleti, megbízási, vállalkozási stb. és főbb szabályaik
  • A gazdasági társaságok közös szabályai (a gazdasági társaság alapítása, megszűnése, a társasági szerződés módosítása; a gazdasági társaságok szerveire, vezető tisztségviselőire vonatkozó közös szabályok; a kisebbségi jogok védelme)
  • Az egyes gazdasági társasági formák (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) speciális szabályai (alapítás, szervezet, működés, tagsági jogviszony tartalma, megszűnés); az átalakulás szabályai; az európai részvénytársaság és az európai gazdasági egyesülés
  • A szövetkezet alapítása, szervezeti változásai, megszűnése, a tagsági jogviszony tartalma
  • A bírósági cégeljárás (alapvető rendelkezések, nyilvánosság és közhitelesség, a cégjegyzék és tartalma, a cégbejegyzési és a változás bejegyzési eljárás rendje)
  • A végelszámolási eljárás (elhatározása, a végelszámoló jogállása és felelőssége, az eljárás lefolytatása és befejezése, az egyszerűsített és a kényszer végelszámolás)
  • A csődeljárás (az eljárást kiváltó okok, az eljárás kezdeményezése, a vagyonfelügyelő jog és hatásköre, fizetési haladék, moratórium, egyezség, kényszeregyezség, az egyezség megszegésének jogkövetkezményei)
  • A felszámolási eljárás (az eljárást kiváltó okok, az eljárás kezdeményezése, a felszámoló jogállása és feladatai, a hitelezők jogi helyzete, az eljárás befejezésének lehetséges módozatai, egyszerűsített felszámolási eljárás, egyezség az eljárásban)
  • A bírósági végrehajtási eljárás (célja, módozatai és az egyes módozatok jellemzői)
  • A közbeszerzés jogi szabályozásának célja, a közbeszerzési eljárás lényege, alanyai és tárgya
  • A hatósági ellenőrzés; a hatósági határozatok végrehajtása
  • Az elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás
  • Az egyes gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények és szabálysértések
  • A pénzmosás lényege, a szabályozás célja és személyi hatálya, ügyfél azonosítási feladatok
  • A jogharmonizációs folyamat lényege; az Európai Uniós és a hazai jogforrások rendszere, hierarchiája, egymáshoz való viszonya
  • A hazai állami szervek rendszere, jogállása, hatásköre, valamint illetékessége
  • A Munka Törvénykönyvének alapvető előírásai

Gazdasági és vezetési feladatok a gyakorlatban modul – 10809-12

Célja:

  • Átlátja a gazdálkodó szervezet struktúráját, annak környezetét, minősíti a gazdasági folyamatokat a sajátosságok bemutatásával
  • Részt vesz a vállalkozási stratégia szempontjainak, üzletpolitikájának kialakításában, és áttekinti a vezetői döntéseket megalapozó információkat
  • Részletesen elemzi a gazdálkodó szervezet létrehozásának és működésének lehetőségeit
  • Segíti a humánerőforrás-politika kialakítását, támogatja a munkaerő és munkabér gazdálkodási feladatok ellátását
  • Értékeli a vállalkozási rendszerek felépítését
  • Átlátja a vezetési feladatok lényegét, szerepét, funkcióit, valamint a vezető-beosztott kapcsolatból, illetve a feladatellátásból adódó vezetői tevékenységeket, feladatokat
  • Alkalmazza a gazdasági, statisztikai módszereket
  • Közreműködik a gazdálkodó szervezet gazdálkodással kapcsolatos feladatainak tervezésében és végrehajtásában, segíti a költséggazdálkodás kialakítását, működtetését
  • Számviteli szakemberként elősegíti a gazdálkodó szervezet eredményes vezetését

Tartalma:

  • Vállalkozás lényege, főbb elemei
  • Vállalkozások főbb típusai a tulajdonviszonyok és szervezeti ismérvek alapján
  • Vállalkozások működése
  • Stratégiai alapok: vállalkozás célrendszere, stratégia és tervezés, üzletpolitika alakulására ható tényezők
  • Innováció jellemzése, innovációs stratégia, innováció megvalósulása
  • Emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma, humán stratégia, emberi erőforrás-gazdálkodás működése
  • Logisztikai rendszer tartalma, a logisztikai stratégia, logisztikai folyamatok működése
  • Termelés-szolgáltatás jellemzése, termelési-szolgáltatási stratégia, termelés megvalósulása
  • Gazdasági számítások, statisztikai elemzési módszerek
  • Vezetés a vállalkozásokban, vezető helye, szerepe a szervezetekben
  • Vezetői munka összetevői: vezetői döntéshozatal, vezetés feladatrendszere, vezetői ellenőrzés
  • Vállalkozások szervezeti rendszere, szervezetek alkotórészei, tulajdonosi és munkaszervezet, felépítésük, tipizálásuk
  • Vállalkozás mint rendszer, folyamatok
  • Kommunikáció és koordináció szerepe a vezetői munkában; módszerek és eszközök a szervezeti kommunikációban

Pénzügyi feladatok ellátása modul – 10774-12

Célja:

  • Tisztában van a pénzügyi rendszer, a fiskális és monetáris irányítás eszköz- és intézményrendszerével, átlátja ennek nemzetközi intézményrendszerét
  • Alkalmazza a belföldi és a nemzetközi pénzforgalom lebonyolításának különböző módozatait
  • Átlátja a számlavezetés rendszerét
  • Átlátja a váltócselekményeket, a lízingügyleteket, a faktorálás és a forfetírozás műveleteit, ellátja az ezzel kapcsolatosan rá háruló feladatokat
  • Elvégzi az árfolyamszámítással kapcsolatosan feladataihoz tartozó műveleteket
  • Pénzügyi számításokat végez a pénzpiac és a tőkepiac működésének, az értékpapírpiac tárgyainak, a pénz- és tőkepiaci ügyletek főbb típusainak ismeretében
  • Elvégzi a hosszú távú befektetési döntésekkel kapcsolatos számításokat és ezek ismeretében javaslatot tesz az optimális változat kiválasztására
  • Ellátja a belső és a külső finanszírozási források megszerzésével kapcsolatos feladatokat, elvégzi az ezekkel kapcsolatos döntésekhez szükséges elemzéseket, számításokat; elkészíti a külső finanszírozási források megszerzésével kapcsolatos dokumentációkat
  • Összegyűjti és az elemzések során felhasználja az üzletfinanszírozási tervek összeállításához, a tervek elkészítéséhez szükséges adatokat, elvégzi a likviditási elemzéseket
  • Részt vesz az üzleti tervvel, a rövid és hosszú távú pénzügyi tervezéssel, beruházás-politikával, a pénzügyi forrásokkal, azok terheivel összefüggő feladatok ellátásában

Tartalma:

  • A pénzügypolitika cél- és eszközrendszere; a monetáris politika eszközrendszere
  • Pénzforgalmi szolgáltatások, belföldön alkalmazott fizetési módok; a nemzetközi pénzforgalom lebonyolítása; a külkereskedelemben alkalmazott fizetési módozatok jellemzői; kockázatok, kezességek, garanciák a nemzetközi gyakorlatban
  • Az elektronikus elszámoló rendszerek
  • Az árfolyamváltozás és hatása a gazdaságra; az alapvető külkereskedelmi ügyletek jellemzői
  • Az értékpapír fogalma és közgazdasági tartalma; az értékpapírok csoportosítása; a részvény és a kötvény fogalma, fajtái; a közraktárjegy és a záloglevél szerepe, jellemzői
  • A váltó fogalma, típusai, kellékei, funkciói; a váltócselekmények értelmezése: a váltó kibocsátása, a váltó forgatása, a forgatás módozatai, a váltó elfogadása, a váltó fizetés miatt történő bemutatása; a váltó leszámítolása és viszontleszámítolása
  • A factoring ügylet jellemzői, szereplői és az ügylet lebonyolítása, előnyei a hitelügylettel szemben
  • A forfait ügyletek jellemzői
  • A pénz- és tőkepiac jellemzői; a nyílt piac és zárt piac, elsődleges és másodlagos piac jellemzői; azonnali és a határidős piac; a tőzsde forgalma, a tőzsdék jogállása, fajtái, szereplői; a tőzsdei árfolyamok, ügyletkötés; a tőzsdén kívüli kereskedés
  • A pénz- és tőkepiaci ügyletek fogalma, fajtái, jellemzői; kamat- és árfolyam-különbözetek; a spot ügylet; az arbitrage ügylet; a forward és future ügyletetek jellemzői; a fedezeti ügyletek (hedge); az opciós ügyletek értelmezése; a swap ügyletek
  • A pénz időértéke; a jövőbeli érték és a jelenérték fogalma, számítása; a speciális pénzáramok, az örökjáradék és az annuitás fogalma, számítása, alkalmazásának főbb területei
  • A kötvény elméleti árfolyamának becslése, az árfolyam számításának módszere; a bruttó és a nettó árfolyam értelmezése; a kötvény névleges hozamának, egyszerű hozamának és a lejáratig terjedő tényleges hozamának számítási módszere
  • A kötvény árfolyamát befolyásoló tényezők; az árfolyam időbeli alakulásának értelmezése; az árfolyam kamatláb-érzékenységének mérése; a hátralévő átlagos futamidő (duration) értelmezése, jelentősége
  • Az elsőbbségi részvények és a törzsrészvények értékelése; a törzsrészvények árfolyamának és hozamának becslése; a növekedési ráta jelentősége és értelmezése a részvények értékelése során
  • A beruházási döntések alapkérdései, a beruházásokkal kapcsolatos pénzáramok típusai, tartalmuk; a beruházási számítások csoportosítása, a statikus és a dinamikus számítások formái
  • A beruházások kockázatának becslésére alkalmas módszerek; az érzékenységi elemzés jellemzői, előnyei, hátrányai, számításának folyamata; a fedezeti pont számítás
  • A befektetési és a finanszírozási döntések, összefüggéseik bemutatása; az eszköz és forrásszerkezet egyeztetése; a finanszírozási stratégiák bemutatása
  • A tőkeszerkezet és a saját tőkére jutó hozam összefüggései; a beruházások belső finanszírozásának módozatai
  • A beruházások külső finanszírozásának módozatai; a kölcsönforrás megválasztásának szempontjai; finanszírozás bankhitellel, kötvény kibocsátásával; a részesedés finanszírozás (pótlólagos saját tőke bevonás) jellemzői
  • A lízing ügylet fogalma, motivációs tényezői, előnyei; a lízing módozatai; a lízingdíj tartalma
  • A rövid távú pénzügyi döntések jellemzői; a forgóeszköz gazdálkodás és finanszírozás elemzésére használt pénzügyi mutatók
  • A pénzügyi tervek fajtái, az állományi és forgalmi szemléletű terv közötti összefüggés Az éves likviditási terv és a státusz elkészítése
  • A cash flow terv szerepe; a pénzügyi tervek összeállítása; az egyensúly megteremtése az éves pénzügyi terv alapján
  • A pénzügyi feszültségek kezelése, a csődhelyzet értelmezése; a csődegyezség létrehozása; a felszámolás célja; a felszámolási eljárás lefolytatása alatt felmerülő pénzügyi feladatok; a fúzió jellemzői, céljai

Adózási feladatok ellátása modul – 10775-12

Célja:

  • Átlátja az adóhatóságok és az adóalanyok jogait és kötelezettségeit
  • Alkalmazza a különböző adók, járulékok, hozzájárulások meghatározására vonatkozó szabályokat, megállapítja az adóalap nagyságát és a fizetendő összeget
  • Alkalmazza az adózással összefüggő anyagi és eljárási jogi normákat
  • Meghatározza és bevallja a különböző adókat, járulékokat
  • Ellátja a vonatkozó jogszabályokban az adókötelezettségek teljesítésével és az adatszolgáltatással kapcsolatosan előírt feladatokat
  • Ellátja az önellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat
  • Elektronikus adó- és járulékbevallásokat készít
  • Átlátja az adóhatóság általi ellenőrzés folyamatát, tisztában van az egyes adókötelezettségek elmulasztásából eredő jogkövetkezményekkel.
  • Az adótervezés során az adóminimalizálás követelményeit szem előtt tartva végzi feladatát
  • Ellátja az adózással összefüggő feladatokat a Közösségi jog, az Európai Unió más tagállamai vagy harmadik országok jogára is figyelemmel

Tartalma:

  • Az adóztatás funkciói és alapelvei; az adóügyi jogviszony; az adóztatással kapcsolatos alapfogalmak; az adók csoportosítása; az adóhatóságok hatásköre és illetékessége
  • Az adókötelezettséggel kapcsolatos adózói feladatok ismertetése; bevallás, elektronikus adóbevallás készítése; az adóigazgatás fontosabb eljárási szabályai: a fizetéskönnyítés, a jogorvoslat és a végrehajtás rendje
  • Az adóellenőrzés általános szabályai; az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott jogkövetkezmények: késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, adóbírság és a mulasztási bírság megállapításának szabályai
  • A hozzáadottérték-adózás jellemzői; az általános forgalmi adó értelmezése, jellemzői, működése
  • Az általános forgalmi adó területi, tárgyi és személyi hatályának értelmezése
  • A termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás sajátos esetei az általános forgalmi adó rendszerében; a teljesítés helyének értelmezése az általános forgalmi adóban; az adó alapja, az adó mértéke
  • Az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség tartalma és keletkezésének időpontja; a vevő kezessége az eladó adótartozásáért; az adófizetési kötelezettség halasztásának esetei és szabályai
  • Az ÁFA levonásának lehetősége, tárgyi és személyi feltételei; az előzetesen felszámított adó; az adólevonási jogosultság keletkezésének időpontja; az adómentesség az ÁFA rendszerében; különleges adózási módok az ÁFA rendszerében
  • A számla tartalma, szerepe az általános forgalmi adóban; a nyugtaadási kötelezettség Az adó visszaigénylés szabályai az általános forgalmi adó rendszerében
  • A regisztrációs adó jellemzői
  • A jövedéki adó jellemzői, szabályozási kérdései
  • A vám fogalma és funkciói; a vámok csoportosítása; a hazai vámrendszer alapvető jellemzői
  • A társasági adó általános jellemzői, alapelvei, alanyai; az adókötelezettség értelmezése A belföldi illetékességű vállalkozások társasági adóalap meghatározásának szabályai Az adózás előtti eredményt módosító tételek célja, csoportosítása
  • Az adózás előtti eredményt csökkentő, növelő tételek tartalma, szerepe; a céltartalék, az értékcsökkenési leírás, a követelések értékvesztésének kezelése a társasági adóban; a fizetendő társasági adó, a mérleg szerinti eredmény megállapítása
  • Az SZJA jellemzői, hatálya és az adó alanya; a bevétel, a költség és a jövedelem értelmezése; a jövedelmek csoportosítása, tartalma és megállapításának szabályai
  • A külön adózó jövedelmek adózási szabályai: vagyonátruházásból származó jövedelem, a tőkejövedelmek, a juttatások és más engedmények; az egyéni vállalkozásból származó jövedelem adózása
  • Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) jellemzői; az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
  • A helyi adóztatás alapvető jellemzői; a vagyoni típusú adók, a kommunális jellegű adók és a helyi iparűzési adó megállapításának szabályai; a gépjárműadó
  • Egyéb, az adójogszabályokban szereplő adók
  • Vállalkozások élőmunkával kapcsolatos járulékai, a szociális hozzájárulási adó
  • Természetes személyeket terhelő járulékok: nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék
  • Az illetékek jellege, funkciói és fajtái; az illetékfizetési kötelezettség szabályai; az illetékmentesség jellemzői
  • Az adózással összefüggő ellenőrzési feladatok és azok hatásai
  • A kettős adóztatás tartalma, jellemzői; a kettős adóztatás elkerülésének módszerei

Számviteli feladatok a gyakorlatban modul – 10808-12

Célja:

  • Átlátja a számviteli szabályozás célját, szintjeit, amelyek keretén belül felismeri a törvény, a kormányrendelet, a standardok, a számviteli alapelvek, a számviteli politika, a nemzetközi követelmények, az EU-irányelvek és az IFRS-ek szerepét és jelentőségét és helyes értelmezését
  • Kialakítja az adatok rögzítésének módját a kettős könyvvitel rendszerében, érvényesíti a bizonylatolás követelményeit
  • Alkalmazza az egyszeres könyvvezetés szabályait
  • Alkalmazza a számviteli törvény előírásait, érvényesíti a számviteli alapelveket, a számviteli standardokat
  • Nyilvántartja az eszközöket, forrásokat, meghatározza helyét a mérlegben, értékeli, az értékelést alátámasztja, bizonylatolja, meghatározza külső és belső információit és kapcsolatát a kiegészítő melléklettel
  • Eleget tesz a bizonylati, nyilvántartási kötelezettségeknek
  • Felismeri és elemzi a gazdasági eseményeknek, az értékelésnek a mérlegre, az eredménykimutatásra gyakorolt hatását
  • Elkészíti a vonatkozó belső szabályzatokkal szembeni követelmények ismeretében a mérleget és az eredménykimutatást
  • Értelmezi a gazdasági eseményeket, azok csoportosítását, könyvelését, bizonylatolását, nyilvántartását, a gazdasági események mérlegre és eredménykimutatásra gyakorolt hatását
  • Alkalmazza az eredmény megállapítás módszereit, meghatározza az eredménykategóriákat, és értelmezi az eredménykimutatás információit, minősítési kritériumait; értelmezi a bevételt, az árbevételt, a költséget és a ráfordítást, csoportosítja azokat
  • Meghatározza ezek elszámolásának a feltételeit, bizonylatolását, az eredmény-elszámoláshoz szükséges külső és belső információkat, a kiegészítő melléklettel való kapcsolatukat
  • Szabályszerűen könyveli és bizonylatolja a gazdasági eseményeket
  • Alkalmazza a valós értéken történő értékelés szabályait, előírásait
  • Átlátja a vállalkozók beszámolóinak sajátosságait, alkalmazza az ebből adódó általános és sajátos követelményeket a könyvviteli rendszerekkel szemben; értelmezi a beszámolók egyes részeinek felépítését, szerkezetét, a részek egymással való kapcsolatának összefüggéseit
  • Elvégzi az alapítás, az átalakulás, a felszámolás, a végelszámolás sajátos számviteli feladatait
  • Pontosan meghatározza a vezetői információt alátámasztó számvitel feladatait, a vezetői számvitellel szemben támasztott követelményeket, a vezetői számvitel kialakításának lehetőségeit ismerve látja el feladatait
  • Elvégzi az ellenőrzés, az önellenőrzés megállapításainak könyvviteli elszámolását, az elszámolás bizonylatolását
  • A konszolidált éves beszámoló-készítési kötelezettség teljesítése követelményeinek, az összevont (konszolidált) beszámoló tartalmának ismeretében összeállítja a konszolidált beszámolót

Tartalma:

  • A hazai számviteli rendszer jellemzői, a szabályozás filozófiája; a beszámoló készítés és a könyvvezetés követelményei, feladatai; a számviteli alapelvek és azok alkalmazása, érvényesítése a számviteli feladatok teljesítése során; a számviteli politika szerepe, tartalma; a számviteli elszámoláshoz szükséges belső szabályzatok; a beszámolási kötelezettség, a beszámoló formái
  • Egységes számlakeret célja, a vállalkozás számlarendjének tartalma és a számlatükör összeállítása
  • A beszámolási kötelezettség és a könyvvezetés kapcsolata; a könyvviteli zárlat célja és feladata; a leltárkészítési kötelezettség és a leltárkészítés módszerei; a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem
  • A külső és belső számviteli adatok szerepe a vállalkozáson belüli információs rendszerben; a pénzügyi és vezetői számvitel jellemzői
  • Az éves beszámoló összeállításának célja, tartalma és részei (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet), az éves beszámoló elkészítésének időpontja; az egyszerűsített éves beszámoló; a sajátos egyszerűsített beszámoló
  • Az egyes mérlegtételek fogalma, csoportosítása és helye a mérlegben; a mérlegtételek értékelésére vonatkozó szabályok; a gazdasági események hatása, elszámolási lehetőségei a kettős könyvvitel rendszerében; a könyvelés bizonylatai és az analitikus nyilvántartás követelményei
  • Az immateriális javak elszámolásával kapcsolatos feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük
  • A tárgyi eszközök elszámolásával kapcsolatos feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük
  • A befektetett pénzügyi eszközök elszámolásával kapcsolatos feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük
  • A készletek elszámolásával kapcsolatos feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük
  • A követelések elszámolásával kapcsolatos feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük
  • Az értékpapírok elszámolásával kapcsolatos feladatok, a mérlegben történő szerepeltetésük
  • A pénzeszközök elszámolásával kapcsolatos elszámolási feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük
  • Az aktív időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos elszámolási feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük; a passzív időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos elszámolási feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük
  • A saját tőke elszámolásával kapcsolatos feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük
  • A céltartalékok elszámolásával kapcsolatos feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük
  • A kötelezettségek elszámolásával kapcsolatos feladatok, a mérlegben való szerepeltetésük
  • Az eredményt meghatározó tényezők, az eredménykategóriák tartalma; az eredménykimutatás jellemzői, az eredménykategóriák számítása; az eredménykimutatás egyes tételeinek könyvviteli nyilvántartása, bizonylati alátámasztása; az árbevételek, a bevételek, a költségek, a ráfordítások tartalma, meghatározása, elszámolásuk követelményei
  • Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye megállapításának eljárásai; az összköltség eljárás és a forgalmi költség eljárás szerinti üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, az eltérések, azonosságok
  • A pénzügyi műveletek eredménye összetevői; a rendkívüli eredmény összetevői; az adózott eredmény és a mérleg szerinti eredmény tartalma
  • Az éves beszámoló összeállításának célja, tartalma és részei (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet), az éves beszámoló elkészítésének időpontja. Az egyszerűsített éves beszámoló sajátosságai. A sajátos egyszerűsített beszámoló összeállításának sajátosságai.
  • A kiegészítő melléklet összeállításának célja; a kiegészítő melléklet törvényben előírt kötelező tartalma; az üzleti jelentés összeállításának célja; az üzleti jelentés törvényben előírt kötelező tartalma
  • Az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításának célja, tartalma; az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítására vonatkozó általános előírások; az összevont beszámoló összeállításának folyamata; az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet és az összevont (konszolidált) üzleti jelentés készítésének célja és tartalma
  • A sajátos értékelési szabályok, az alkalmazás indokai és szükségessége; a piaci értéken történő értékelés szükségessége és megvalósítása; a devizáról forintra, forintról devizára való áttérés szabályai
  • A letétbehelyezési kötelezettség, a közzététel célja és megvalósítása
  • A feltárt hibák hatásai, a könyvviteli elszámolás, bizonylatolás, az adóellenőrzés és az önellenőrzés hatása az elszámolásokra
  • Az alapítás, az átalakulás, a felszámolás és a végelszámolással kapcsolatos könyvviteli elszámolási feladatok és beszámolási kötelezettség
  • A számviteli törvény adta lehetőségek figyelembevételével a költségelszámolás célszerű megoldásai, a választható módszerek, azok előnyei és hátrányai

Számviteli szervezési feladatok ellátása modul – 10788-12

Célja:

  • Használja a számviteli információfeldolgozáshoz rendelkezésre álló legkorszerűbb hardver és szoftver elemeket
  • Átlátja a gazdasági rendszert és abban a vállalkozások helyét
  • Az integrált vállalatirányítási rendszerek előnyeit, követelményeit felhasználva látja el feladatát
  • Értelmezi a különféle modelleket a számviteli információs rendszer tartalmának, tervezéséhez szükséges módszereknek ismeretében
  • Egyértelműen megfogalmazza a feladat ellátásával kapcsolatosan az informatikai és a szakmai igényeit
  • Kommunikál az informatika szakemberekkel
  • Előállítja és feldolgozza a hagyományos és korszerű eszközöket alkalmazva a számviteli információkat
  • Átlátja a számviteli információs rendszer jellemzőit és modelljeit
  • Alkalmazza a számviteli információs rendszerek megoldására kialakult módszereket
  • Megválasztja a feladat jellegéhez leginkább illeszkedő informatikai rendszert
  • Meghatározza azokat az információs fejlesztési igényeket, amelyek a társaság működési igényeinek megfelelnek
  • Rendszerszervezési módszereket alkalmaz
  • Munkájához felhasználja az adatfeldolgozás legfontosabb fogalmi és tartalmi követelményeinek ismeretét, mint bizonylatok, kódszámok, törzsadatok, forgalmi adatok, adatbázisok, inputok, outputok, mozgásnemek, tranzakciók stb.
  • A számviteli alrendszer felépítését, az analitikus és a szintetikus modulokat, azok kapcsolatát, input-output igényeit ismerve felhasználja azokat munkavégzése során
  • Tájékozódik a jelenleg elérthető legismertebb integrált informatika rendszerekről, legalább egy rendszert a gyakorlatban számítógép mellett használ
  • Megfogalmazza a vezetői információs igényeket a számviteli információs rendszerrel szemben
  • Eleget tesz a rendszeres és az ad hoc jellegű lekérdezések lehetőségeivel mind a belső, mind a külső információ igényeknek
  • Áttekinti a számítógépes rendszereket, kezdeményez és kialakít ehhez kapcsolódó ügyviteli folyamatokat, szervezeti változtatásokat
  • Feltárja az integrált rendszerekben megvalósítandó ellenőrzési lehetőségeket
  • Alkalmazza a korszerű adatvédelmi, adatbiztonsági és archiválási megoldásokat

Tartalma:

  • Információ, adat, kommunikáció, információs rendszerek, gazdasági szervezetek információs rendszere
  • Hardver és szoftver erőforrások, módszerek és szabványok
  • Az információs rendszerre vonatkozó követelmények
  • Rendszer-folyamatábra, adatáramlási modell
  • Funkciók meghatározása, modulszerkezet
  • A számviteli információs rendszer jellemzői, modellje; a számviteli információs rendszer működésének alapvető követelményei
  • Hagyományos és integrált informatikai rendszerek fajtái és jellemzői
  • A számviteli alrendszer bizonylatai, kódszámrendszerei, outputjai
  • Főkönyvi könyvelés modellje, a számítógépes rendszerszervezés módszertana
  • A pénzügyi alrendszer
  • A készletgazdálkodási alrendszer
  • A beszerzési alrendszer
  • A marketing és értékesítés alrendszere
  • A termelési alrendszer
  • A tárgyi eszközök nyilvántartásának alrendszere; a beruházások nyilvántartása; a befektetett eszközök nyilvántartása
  • A humánerőforrás, bér- és jövedelemelszámolás alrendszere
  • Kontrolling és ellenőrzés
  • Vezetői információs rendszerek
  • Adatvédelem és adatbiztonság
  • Integrált informatika rendszer a gyakorlatban
  • Operátor azonosító létrehozás, adatbázis létrehozás, paraméterek beállítása
  • Törzsadatok rögzítése, módosítása, naplózása
  • Forgalmi adatok rögzítése
  • Bizonylatok, listák készítése, lekérdezése
  • Összefüggések elemzése, ellenőrzése

Elemzési – ellenőrzési feladatok ellátása modul – 10789-12

Célja:

  • Elemzi a belső és külső információs rendszer adatait
  • Elemzi a teljesítéseket a vállalkozás szintjén és a különböző üzletágaknál (termelés, szolgáltatás, kereskedelem), az eszközökkel és a humánerőforrásokkal való gazdálkodást, a készletgazdálkodást és minősíti a követeléseket
  • Alkalmazza az eredményelemzés, a költség- és önköltségelemzés módszereit esettanulmányok alapján, valamint a fedezeti költségszámítás módszereit, az önköltség megállapításának módszereit, elemzi a teljesítményeket
  • Alkalmazza a kontrolling ismereteit és módszereit
  • Kiszámolja és értékeli a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének alakulását meghatározó mutatókat a beszámolóból származó információi alapján
  • Gazdaságossági számításokat végez a vezetői (pl. piaci, fejlesztési) döntések előkészítéséhez és értékeli azokat
  • Elemzi a cash flow kimutatást és következtetéseket von le a finanszírozási helyzet alakulásáról
  • Az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat alkalmazza, így a közösségi elvárásokat, ajánlásokat, a kapcsolódó jogszabályokat, a különböző nemzetközi és nemzeti ellenőrzési szabványokat és egyéb szakmai útmutatókat, irányelveket
  • Betartja az ellenőrzéssel szemben támasztott általános követelményeket
  • Alkalmazza a szervezeten belül érvényesülő, az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat és előírásokat
  • Az ellenőrző szervezetek működését, tevékenységének szervezési és tervezési feladatait ismerve végzi munkáját
  • Munkájával támogatja a vállalkozás vezetését, a vállalati kockázatok felmérését, értékelését és kezelését
  • Részt vesz a belső ellenőrzési kontrollrendszer működésében, tisztában van a vállalati kontrollok rendszerével és a belső ellenőrzés (internal) audit tevékenységgel
  • Alkalmazza az ellenőrzés általános módszertanát, és megszervezi az ellenőrzés folyamatát, segíti a belső ellenőrzés (internal audit) feladatait
  • Elvégzi a termelési és értékesítési tevékenység, a szolgáltatás, a tárgyi eszközökkel és a készletekkel való gazdálkodás, az emberi erőforrás-gazdálkodás, a vagyonvédelem ellenőrzési feladatait
  • Elvégzi az innováció, a költséggazdálkodás, a pénzügyi folyamatok, a számviteli tevékenység ellenőrzési feladatait, az informatika ellenőrzési vonatkozásait
  • Segíti a könyvvizsgálattal összefüggő feladatokat, segíti a könyvvizsgálat és a belső ellenőrzés kapcsolatait; segíti a tulajdonosi ellenőrzés funkcionálását
  • Az államháztartási és az önkormányzati ellenőrzések rendszerét, annak főbb elemeit és a vállalkozással való kapcsolatrendszerét ismerve végzi feladatát
  • Átlátja az Európai Unió ellenőrzéssel foglalkozó intézményrendszerét, részt vesz a közösségi forrásból finanszírozott programok értékelésében

Tartalma:

  • A gazdasági elemzés célja, szükségessége és feladatai; az ok-okozati összefüggések feltárásának módszerei
  • A mérlegelemzés célja és módszerei, az elemzés alapján levonható következtetések; a tárgyi eszközökkel való gazdálkodás elemzése; a készletgazdálkodás elemzésének célja és módszerei, a kiszámított mutatók értékelése és az abból levonható következtetések; a követelések elemzésének célja és módszerei, a vevőminősítés szükségessége, szempontjai és gyakorlata, a kiszámított mutatók értékelése és az abból levonható következtetések
  • A humánerőforrásokkal való gazdálkodás elemzése; a termelés és áruforgalom elemzésének célja, módszerei, a kiszámított mutatók értékelése és az abból levonható következtetések
  • Az eredmény alakulására ható tényezők elemzése, az egyes tényezők hatása; a költségek alakulásának elemzési módszerei, az önköltségváltozás elemzése; a fedezeti költségszámítás módszere
  • Az éves beszámoló elemzésének célja és módszerei, a számítható mutatók rendszere, az azokból levonható következtetések; a cash flow kimutatás összeállítása, elemzése
  • Az ellenőrzés fogalma, célja, alapfunkciói és általános jellemzői
  • Az ellenőrzés helye a modern, demokratikus állam életében
  • Az ellenőrzés fajtái, az ellenőrzések általános típusai, csoportosítása
  • Az ellenőrzéssel szemben támasztott általános követelmények; az ellenőrzési munka szervezésének alapelvei; az ellenőrzésekkel és az ellenőrzési munkával szembeni alapvető követelmények
  • Az ellenőrzési bizonyítékok, az ellenőrzés végrehajtása és dokumentálása
  • Az ellenőrzési munka dokumentálása, a megállapítások, következtetések, javaslatok hasznosítása
  • Magyarország ellenőrzési rendszere, az államhatalmi szervek törvényességet ellenőrző szerepe; az intézményrendszer felépítése és szervezeteinek működése az ellenőrzés szempontjából
  • A nemzetközi ellenőrzési normák (standardok) rendszere és szerepe
  • Az államháztartás és a hozzárendelt vagyon működésének külső és belső ellenőrzési rendszere, az államháztartási belső kontrollrendszer;
  • Az államháztartás működésének külső ellenőrzése, a számvevőszéki ellenőrzés
  • Az önkormányzatok külső ellenőrzése
  • A nonprofit szervezetek gazdálkodásának külső ellenőrzése
  • A belső kontrollrendszer elemei, működtetésének célja, feladatai, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók tartalma;
  • A belső ellenőrzés tartalma, szereplői, feladatai, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók tartalma
  • Államigazgatási, hatósági ellenőrzések; az államháztartási bevételek teljesítésének hatósági ellenőrzése; a vámhatósági ellenőrzések; az MNB ellenőrzési feladatai; a PSZÁF ellenőrzési feladatai
  • A tulajdonosi és belső ellenőrzés a vállalkozásoknál; a belső ellenőrzés rendszere a vállalkozásoknál
  • A könyvvizsgálói ellenőrzés legfontosabb jellemzői, a könyvelő és a könyvvizsgáló együttműködése
  • Az európai uniós tagsággal járó ellenőrzési feladatok
  • A pénzügyi ellenőrzés gyakorlati módszerei és technikái, az ellenőrzés technikai és módszertani eszközei, a számítástechnika felhasználása az ellenőrzésben
  • Az ellenőrzési folyamat szervezése, az ellenőrzési tevékenység tervezése, az ellenőrzés munkaszakaszai, az ellenőrzés előkészítése; a helyszíni vizsgálat; a megállapítások írásba foglalása
  • Az ellenőrzések minőségbiztosítása
  • Etikai elvárás az ellenőrzési tevékenységet végzőkkel szemben
  • Az ellenőrzés megállapításainak gyakorlati hasznosítása

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A) Mérlegképes könyvelõ (vállalkozási szakon) szakmai képzésben részt vehet az, aki

–        az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző

–        54 344 02 Vállalkozási- és bérügyintéző

–        54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás)

–        korábban megszerzett Mérlegképes könyvelő szakképesítés, továbbá aki a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet alapján a nyilvántartásba vétel szempontjából regisztrált mérlegképes könyvelő, vagy

–        felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai) iskolai végzettség esetében, – amennyiben nem közgazdasági felsőoktatásban szerzett végzettség – legalább két legalább két év pénzügyi, vagy számviteli területen szerzett (igazolt) gyakorlat, vagy

–        az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet szerinti az adópolitikáért, az államháztartásért, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért, a számviteli szabályozásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések valamelyike (kivétel nonprofit menedzser, pénzügyőr, valutapénztáros és valutaügyintéző, vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző, közösségi civilszervező szakképesítés), vagy

–        az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet szerinti a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések, továbbá az adópolitikáért, az államháztartásért, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért, a számviteli szabályozásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések valamelyike (kivétel nonprofit menedzser, pénzügyőr, valutapénztáros és valutaügyintéző, vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző, közösségi civilszervező szakképesítés), vagy

–        az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet szerinti a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések valamelyike (kivétel valutapénztáros, vámkezelő, vámügyintéző, jövedéki ügyintéző szakképesítés), vagy

–        az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerinti a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések valamelyike, (kivétel projektmenedzser asszisztens, vámkezelő, vámügyintéző szakképesítés), vagy

–        a 13/1977. (VII. 23.) PM-ÁH együttes rendelet szerinti árkalkulátori és árszakértői képesítés, vagy

–        a számviteli képesítés rendjéről szóló 14/1977. (VII. 30.) PM rendeletben szabályozott képesített könyvelői képesítéssel rendelkező, vagy az iskolarendszeren kívüli pénzügyi és számviteli szakmai oktatásról, képesítésről és minősítésről, a pénzügyi-számviteli tevékenységek szakképesítési feltételeiről, valamint az adószakértői működés engedélyezésének szabályozásáról szóló 10/1993. (IV. 9.) PM rendelet alapján szerzett képesítés.

2. A szakmai vizsga részei

I. Gyakorlati vizsgatevékenység

A vizsgafeladat megnevezése: az elemzési-ellenőrzési- és adózási ismeretek gyakorlati feladatok

A központi gyakorlati feladatlap az elemzési-ellenőrzési és adózási gyakorlati feladatokat 50%-50%-ban tartalmazza.

A gyakorlati vizsgatevékenység a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott és a honlapján közzétett Útmutató alapján kerül lebonyolításra.

A vizsgafeladat ismertetése: Az elemzési-ellenőrzési- és adózási ismeretek gyakorlati feladatai a kapcsolódó szakmai követelmények megadott témaköreinek mindegyikét tartalmazhatja.

A központi gyakorlati vizsgatevékenység során kiemelten az alábbi követelményekhez kapcsolódó feladatokat kell elvégezni:

Elemzési-ellenőrzési gyakorlati feladatok: a vállalkozási tevékenység értékelése, különösen a beszámoló elemzése, valamint a rendelkezésre álló erőforrások hasznosításának vizsgálata. A vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének elemzése. Az ellenőrzési munka megszervezése, az ellenőrzési bizonyítékok felhasználása, az ellenőrzés végrehajtása és dokumentálása központi gyakorlati feladatlap alapján.

Adózási gyakorlati feladatok: az adójogszabályok gyakorlati alkalmazása. Az adóelőleg számítása, adószámítási feladatok adónemenként. Az adóalap és a fizetendő adó megállapítása, adóbevallás összeállítása központi gyakorlati feladatlap alapján

A vizsgafeladat időtartama: 270 perc (150 perc + 120 perc)

A vizsgafeladat aránya: 40%

II. Központi írásbeli vizsgatevékenység

A vizsgafeladat megnevezése: számviteli feladatok

A vizsgafeladat ismertetése: A számviteli feladatok ellátásához kapcsolódó szakmai követelmények megadott témaköreinek mindegyikét tartalmazhatja, kiemelten az alábbi követelményekhez kapcsolódó feladatokat:a számviteli törvény gyakorlati alkalmazása. A gazdasági események könyvelése a főkönyvi számlákon. Az elszámolások bizonylati rendje, az analitikus nyilvántartás követelményei. Az év végi zárlati feladatok végrehajtása. A beszámolók összeállítása. Sajátos számviteli esetek elszámolása a gyakorlatban.

A vizsgafeladat időtartama: 180 perc

A vizsgafeladat aránya: 30%

III. Szóbeli vizsgatevékenység

A vizsgafeladat megnevezése: számviteli- és elemzési-ellenőrzési feladatok ellátása

A szóbeli vizsgatevékenység a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott és a honlapján közzétett Útmutató alapján kerül lebonyolításra.

A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli tételsor a számviteli feladatok ellátásához, és az elemzési – ellenőrzési feladatok ellátásához kapcsolódó szakmai követelmények megadott témaköreinek mindegyikét tartalmazza.

A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (ebből felkészülési idő 15 perc)

A vizsgafeladat aránya: 30%

A modulzáró vizsgatevékenységek alóli felmentés feltételei:

A 10773-12 Jogi feladatok a gyakorlatban szóbeli modulzáró vizsgatevékenység alóli felmentés feltétele: állam- és jogtudományi doktori fokozat.

A közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet szerinti képzésekben az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsgával, valamint a közgazdasági felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 7/1999. (II. 1.) OM rendelet alapján, vagy a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet alapján szerzett közgazdasági felsőoktatásban folyó szakirányú végzettséget szerzett oklevéllel rendelkező, felmentést kap a következő modulzáró vizsgák szóbeli és írásbeli vizsgatevékenységek alól:

10773 -12 Jogi feladatok a gyakorlatban,

10809 -12 Gazdasági és vezetési feladatok a gyakorlatban,

10774 -12 Pénzügyi feladatok ellátása.

A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési terület üzleti képzési ágon felsőoktatási intézményben az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsgával rendelkező felmentést kap a következő modulzáró vizsgák szóbeli és írásbeli vizsgatevékenységek alól:

10773 -12 Jogi feladatok a gyakorlatban,

10809 -12 Gazdasági és vezetési feladatok a gyakorlatban,

10774 -12 Pénzügyi feladatok ellátása.

A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti gazdaságtudományok képzési terület üzleti képzési ágon pénzügy és számvitel szakon, valamint számvitel mesterszakon, továbbá gazdasági szakképzés közgazdásztanár szakképzettség pénzügy és számvitel szakirányon felsőoktatási intézményben az oklevél kibocsátásának feltételeként letett záróvizsgával rendelkező felmentést kap a következő modulzáró vizsgák gyakorlati, szóbeli és írásbeli vizsgatevékenységek alól:

10773 -12 Jogi feladatok a gyakorlatban,

10809 -12 Gazdasági és vezetési feladatok a gyakorlatban,

10774 -12 Pénzügyi feladatok ellátása,

10775 -12 Adózási feladatok ellátása,

10808 -12 Számviteli feladatok a gyakorlatban,

10788 -12 Számviteli szervezési feladatok ellátása,

10789 -12 Elemzési-ellenőrzési feladatok ellátása.

Az 54 344 02 0000 00 00 azonosító számú, Mérlegképes könyvelő megnevezésű szakképesítés szakmai vizsgára jelentkező, ha a 35/2001. (X. 10.) PM rendelet hatálybalépését megelőzően kezdte meg képzését és különböző szakon szerezte meg mérlegképes könyvelői szakképesítését, illetve felsőoktatásban megszerzett végzettség alapján regisztrált mérlegképes könyvelő, vagy pénzügyi tanácsadó szakképesítéssel, vagy árszakértő képesítéssel rendelkező felmentést kap a következő modulzáró vizsgák szóbeli és írásbeli vizsgatevékenységek alól:

10773 -12 Jogi feladatok a gyakorlatban,

10809 -12 Gazdasági és vezetési feladatok a gyakorlatban,

10774 -12 Pénzügyi feladatok ellátása,

10788 -12 Számviteli szervezési feladatok ellátása.

Az 54 344 02 0000 00 00 azonosító számú, Mérlegképes könyvelő megnevezésű szakképesítés szakmai vizsgára jelentkező, de a szakképesítést még meg nem szerzett jelölt felmentést kap a következő modulzáró vizsgák szóbeli és írásbeli vizsgatevékenységek alól:

10773 -12 Jogi feladatok a gyakorlatban,

10809 -12 Gazdasági és vezetési feladatok a gyakorlatban,

10774 -12 Pénzügyi feladatok ellátása,

10788 -12 Számviteli szervezési feladatok ellátása.

5. A szakmai vizsga értékelése

A központi gyakorlati vizsgatevékenység csak akkor eredményes, ha a vizsgázó az elemzési-ellenőrzési- és adózási ismeretek gyakorlati feladatait külön-külön legalább 60%-os szinten teljesíti.

A központi írásbeli vizsgatevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a gyakorlati vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el.

A szóbeli vizsgatevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a központi írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el.